Míg Tom a hasán fekve, végtagjai a négy éghajlat irányába tengődtek.Addig én csak üldögéltem a már régi jól bevált virágfüzérrel díszített hintámban,és Tomot figyeltem az egyik felhőbe .És csak figyeltem és gondolkoztam .
-Vajon mit kell tegyek érte és ,hogy tudok segíteni rajta .Miért érdekel ennyire ?Miért szeretnék többet tudni róla ?
Hiszen Ő csak egy ember nincs benne semmi különleges !Vagy mégis ?
Gondolataimba merülve észre sem vettem , hogy már hét ágra süt a nap.Mikor észbe kaptam gyorsan a drága védencem iránt érdeklődtem .Felnéztem a felhőbe és láttam ,hogy még alszik ,oly édesen ,oly aranyosan .eme gondolatok járták be ismét elmémet .
-Miket is nem mondok ezt be kell fejeznem csak egy napja ismerem és még nem tudok semmit róla .Rendben megyek meglátogatom . Így hát elindultam .
Eközben Tom. Nagy vigyorral az arcán kelt fel ,dörzsölte szemeit .Felpattant agyából és a fürdőszoba fele vette az irányt .
Beállt a zuhany alá és magéra engedte a vizet .És a mosoly mely olyan szépen állt neki ,gyönyörű fehér fogai kikandikáltak olyan kis aranyos .Vajon mire gondolhat? Szerintetek? Hát igen talált Liza jár a gondolataiban .
-Miért gondolok rá ennyit és ilyen szeretettel hiszen nem is ismerem !
Tom kész lett a zuhanyzással ,a dereka köré tekert egy törülközött ,és a haját is elkezdte törölni .
Ekkor egy hangot halott meg a szobájából .
-Most értem ide ,de sehol sem látom Tomot !Hová tűnt ?Hiszen mikor még otthon voltan láttam ,hogy alszik .Nem hiszem l hol van?-estem teljesen kétségbe .Kimentem az erkélyre de ott sem láttam.Így hát vissza mentem a szobába .Hirtelen megláttam a fürdőből kiszűrődő fényt ,így gondolkodás nélkül oda léptem .Épp kopogtam volna mikor valaki hirtelen kinyitotta .Tom állt ot . .Nem kaptam levegőt az elém táruló látványtól mely egyszerűen nem hagyott levegőhöz jutni.Lesütöttem szemeimet, és lentről kezdtem újra végig mérni .Már éppen a felső testénél jártam ami még enyhén vizes volt .Egyre feljebb emeltem tekintettem és megláttam ,hogy kajánul vigyorog !Uram isten most mit gondolhat rólam ?Minek kellett ilyen látványosan végig mérnem ?Kérdeztem magamtól de ,nem jött a válasz !!Tom kérdően tekintett rám és én elszégyelltem magam,és a cipőm orrát kezdtem el tanulmányozni .Mikor Tom megszólalt.
-Angyalom szolt Tom ,de én még mindig nem mozdultam .
-Most mit tegyek ?Kérdezte magától Tom.Mikor egy fantasztikus tervet eszelt ki.
-Liza angyalom segíts kérlek nagyon fáj ,szúr a szívem.Fűlentett Tom.
Ekkor Liza is visszatért az "élők közé "
-Tom ,Tom hol fáj ,mit csináljak ?Hívjak mentőt? Vagy mit csináljak ?Estem teljesen kétségbe .
Ekkor Tomból egy erőteljes nevetés szakadta ki.
És nekem teljesen világos volt minden csak,játszott velem.
Tom még mindig nevettet,de látta hogy Lizának ez cseppet sem tetszik ,így hát abba hagyta.
-Mond ,te normális vagy ?Kérdeztem
-Már miért ne lennék normális?nevettet édesen Tom
-Látnod kellet volna az arcod nagyon vicces volt.
-Figyelj én nem azért vagyok itt ,és nem azért küldtek ide hogy teljesen hülyét csinálj belőlem.!Akadtam ki.
És még mindig csak figyelt vidáman Tom.
-Hidd el én sem akartalak nem akartam rád vigyázni ,de muszáj volt ,ha tehetném már ma vissza adnálak .De nem tehetem sajnos!
-Szóval megtennéd ,hogy felöltözöl végre?Vagy egész nap így akarsz maradni? Hadartam el mindent egyetlen egy szuszra .És nem gondoltam végig szavaimnak súlyát.Ekkor rápillantottam Tomra .Aki csak szomorúan állt előttem .Úgy sajnáltam amiket mondtam .De már megtörtént és nem tudom vissza szívni sajnos .
Tomot nem angyala kiborulása aggasztotta ,hanem egyik mondta.
"Hidd el én sem akartalak de muszáj volt, ha tehetném már ma vissza adnálak ,de nem tehetem sajnos .Csak ez járt Tom elméjében .És olyan mély szomorúság és csalódottság fészkelte be magát Tom szívébe.Melytől néhány könycsepp
csordult ki szemeiből .Nem akart Liza előtt egyének mutatkozni,de ez nem sikerült neki .
-És ekkor megértettem mindent .
Hirtelen Felindulásból Tom rám kiáltott .
-Tedd azt hagy itt ,nem kellesz .És mond meg az istenednek ,hogy nem kell segítség ,főleg nem a tiéd .Kiabált Tom .
-Takarod ,lépett egyre közelebb és én egyre csak hátráltam .de Ő még mindig csak ordibált és mutogatott .
Léptem egyre hátrább míg nem a falnak ütköztem ,és Tom már nagyon közel állt hozzám ,olyannyira ,hogy éreztem a lehelettét a számon.
-Tom kérlek ne bocsáss meg nekem,nem akartam nem azért mondtam.csak tudod én ,nekem ez ,ez -Mondtam sután
De Tom ezt sem halott meg.
-Hogy tudod még ezek után is azt kérni bocsássak meg neked ?Hisz te mondtad ,hogy legszívesebben már ma megszabadulnál tőlem ha lehetne .Nem ?
-Igen ,de én ,én nem akartalak téged megbántani ,kérlek higgy nekem .
-Neked,neked ,hogy higgyek neked ?Mit képzelsz ki vagy te ?Hmm?
-Sajnálom
-Hát sajnálhatod mert soha többet nem akarlak látni megértetted ?Takarodj innen szolt Tom erélyesen .
-Tom szoltam
-Nem halottad ?Hmmm?Süket vagy ?
-Tom
-Takarodj ,emelte fel Tom a jobb kezét .
Olyan félelem töltött el egész testemet ,mikor megláttam ,hogy Tom a kezét emeli elém .
Nem tudtam mit tegyek ,csak ennyit tudtam mondani .
-Tom kérlek ne bánts ,elmegyek csak ne bánts kérlek .Könyörögtem Tomnak és a könnyeim kezdtek el hullani .
Elléptem tőle és az erkély fele indultam el.
Tomnak csak most eset le mit is akart tenni .
-Uram isten meg akartam ütni Lizát ,mit tettem most fél tőlem .
Vettetem még egy pillantást Tomra ,és láttam ,hogy a falnak támaszkodik .
Nem tudtam mit mondjak vagy tegyek .Csak ennyit tudtam mondani.
-Sajnálom ,Tom kérlek bocsáss meg nekem .És el is tűntem .
-Liza várj szólalt meg Tom ,de nem kapott választ .Megfordult és nem látott már senkit és semmit .Kirohant az erkélyre de ott sem látta az angyalát.Mikor már tudta hogy nem látja Lizát nagyon fájt neki .Tom sírva tölt le az ágyára és aludta el .
Haza értem és egyből "édesatyámhoz" vetettem az irányt .
-Atyám mondtam könnyes szemmel .
-Leányom mi a baj ?
-Kélek adj Tomnak egy másik angyalt mert én már nem tudok rá vigyázni...Sajnálom.
-Nem ,nem .Te maradsz az angyala most még nagyobb szüksége van rád ,higgy nekem .
-De megbántottam és azt monda ,hogy nem akar többet látni .
-Igen megbántottad ,de amit mondott azt nem gondolta komolyan .Hozd helyre amit tettél ,hidd el nagyon sok fájdalom van a lelkében és segítened kell rajta .Eredj leányom.
-Rendben megyek.
-Ez a beszéd .
-Igen tudom megyek is Szia
-Viszlát.
És elindultam Tomhoz ,oda értem és láttam ,hogy Tomot rettenetes rémálom gyötörheti ,így hát letérdeltem az ágy elé és onnan figyeltem .
Tom tovább nyöszörgött ,Liza sajnálom mondat alig hallhatóan ,én csak néztem és néztem .
Ekkor egy nagyot kiáltott .
-Liza neeeee.....
Ekkor mellé ültem és elkezdtem simogatni az arcát ,de nem használt ,Ezért elkezdem az arcát ütögetni Tom Tom ébredj fel .De Tom nem kelt fel csak ismét ennyit mondott .
-Liza neeeee....és ekkor hirtelen felriadt .
-Tom itt vagyok ,simogattam meg az arcát ,aki olyan hirtelen magához ölelt .Szorosan tartott karjaiban ,hogy alig kaptam
levegőt .
-Cssss..itt vagyok ,vigyázok rád,nem kell félned.Mondtam
-Liza én annyira sajnálom ,nem tudom mi ütött belém bocsáss meg.Zihálta Tom.
-Tudom.tudom nem haragszom az én hibám volt nem kellet volna azt mondanom .
-Nem .Liza nem a te hibád hanem az enyém ...Mondta Tom.
-Hagyd nem fontos csak nyugodj meg kérlek ,és engedj el mert mindjárt megfulladok annyira szorítasz .Nevettem.
-Bocs persze .engedett el Tom .
-Itt maradsz velem ?Kérdezte
-Igen hogyne vigyázok rád.
-Köszönöm mosolygott Tom sután .
-Ez csak természetes .
Tom vissza feküdt és magával húzott engem is .
Tom a hasamra hajtotta fejét és jobb karjával átfonta a csípőmet ,így szorosan tartva maga mellet .
Azt sem tudtam mit tegyek ,olyan zavarban voltam ,de hamar feltaláltam magam egy kicsit félve kezdtem simogatni a hátát .Erre Tom még jobban szorított magához .Simogattam a hátát és így álomba simogattam őt.Nem sokkal utána én is elaludtam.
Reggel hirtelen megébredtem és egy mosoly ült ki az arcomon .mert Tom még mindig a hasamon feküdt és ölelte a derekam.
Próbáltam kiszabadulni karjaiból de nem sikerült ,a mocorgásommal csak azt értem el hogy még szorosabban bujt hozzám . Nem zavart ,de ekkor hívott Ő. Nem akartam Tomot felkelteni de muszáj volt.
-Tom ,Tom kelj fel - simítottam végig a haját.
-Hmmm,nem akarok még nem olyan jó így feküdni.
-Tom muszáj mennem hívtak .
-Oh..értem ,de csak ha még vissza jössz ma.
-Jövök ,csak beszélek vele.
-Rendeben akkor menj .mondta Tom. De még mindig nem engedett el. Kicsit később Tom megszólalt .
-Na mi van nem mész ?
-De mennék ha elengednél.Mondtam mosolyogva .
-Hupsz ,persze hogy elengedlek .
És el is engedett ,egy puszit nyomtam az arcára és ott hagytam.
Tom mosolyogva dőlt vissza az ágyba és csak Lizára tudott gondolni.
Vajon miért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése