2011. október 31.

Geisterfahrer 1.rész

Drágáim !

Meghoztam nektek az első részt Fru történetéből .
Reméljük tetszeni fog mindenkinek .
Én személy szerint már most is imádom .
Vissza jelzést szeretnénk kérni :$


                                                        Jó olvasást !

 1. rész 


Ki ne ismérni a híres nőcsábászt, a Hamburgi éjszakák cserkésző tigrisét, Tom Kaulitzot? Na jó..nem emelem az egómat így is a csillagokat üti. Szóval kezdjük előről. Tom Kaulitz vagyok. Tudom hogy tőlem kicsit szokatlan de muszály valakivel  megosztanom a gondolataimat. Tudom most azt mondod hogy ott van Bill. Na igen..már amikor itt van. Hogy mire is gondolok? 
Erre: Reggel korán kivetett az ágy így lementem a konyhába hogy valami reggelit csináljak mivel a gyomrom egy korgással jelezte hogy nem ártana enni valamit. Lementem és nagy meglepetésemre bőröndökbe botlottam majd Bill lépett be a lakásba.
- Hát te? -kérdezte.
- Ezt én is kérdezhetném. Hova mész?
- Ja csak Milánóba egy divatbemutatóra. De szóltam már neked erről.
- Nekem nem. -ráztam meg a fejemet.
- Tényleg? Bocsi, de most sietnem kell, mert még ki kell érnem a reptérre. -kapta fel az utolsó bőröndjeit és kilépett a házból és az autójához lépett. Utánna mentem és még utánna kiabáltam.
- Jó utat! -kiabáltam. De ő csak az autóból intett egyett. -Vigyázz magadra. -motyogtam csak magamnak. Scotty mellém csaholt és az orrával megbökdőste a kezemet. Leguggoltam hozzá és megsimogattam a fejét. Bementem a lakásba és már enni sem volt kedvem. Ledobtam magamat a kanapéra és kapcsolgatni kezdtem a TV-t. Semmi érdekfeszítő dolog nem ment benne így hát bele is aludtam míg nem megcsörrent a telefonom. Kinyitottam a szememet és rápillantottam a kijelzőre. 'Andy' neve állt rajta. Nah pont ő kellett volna még ma. Felvettem.
- Hello Tom! -köszönt bele vidáman.
- Szia.  –köszöntem, nyúzottan.
- Na figyelj, hallom hogy rossz paszban vagy, de szedd össze magad estére, mert buli lesz! 6kor érted megyünk a két G-vel!
- De...
- Oké akor 6-kor. Na cső.
- Marha. -mondtam már csak a pityegő telefonnak és ledobtam a kanapéra. Semmi kedvem nem volt ahhoz a bulihoz de hát nem lehetek olyan pofátlan hogy nem megyek el, ha már "belementem". Felmentem a szobámba és előszedtem valami göncöt estére. Egy sima koptatott farmer, egy zöld póló és egy hozzá illő fejpánt. Bementem tusolni a fürdőbe. Levettem a polcról a tusfürdőmet, amit Beckhem reklámoz. Tudom hogy hülyeség de valamiért azt hittem hogy ettől majd nekem is olyan felsőtestem lesz, mint neki. Szánalmas vagyok, igaz? No sebaj. Letusoltam, megtörölköztem majd felvettem a ruháimat és el is jött a 6óra. Dudáltak. Lementem majd az ajtót bezárva behuppantam a kocsiba ahol már Andy és a két G várt rám.
- Na belevágunk a Hamburgi éjszakába? -fordult hátra a vezető ülésről Andy.
- Persze! -vágta rá a két G.
- Aha. -mondtam unottan. Andy beindíotta az autót és elindultunk egy klubba.
- Mi a baj Tom? -kérdezte Andy a tükörbe pillantva és rám nézett.
- Áh...az a hülye, egoista, marha. -fontam össze a karjaimat.
- Bill? -kérdezte meglepetten Georg.
- Jé! Ráismertél? -kérdeztem.
- Mit csinált? -kérdezte Gustav.
- Nem szólt hogy elmegy Milánóba arra a divatbemuataóra. Értitek ti ezt? Eddig mindig szolt..Most meg nem.
- Biztos csak elfelejtette. -mondta Andy a tükörbe pillantva.
- Nem hiszem én azt. -dörmögtem magamank. Megállta az autó és kiszálltunk belőle. Bementünk a klubba ahol pezsgett az élet. Felültünk a bárpulthoz és onnan szemléltük a felhozatalt. Műszőke, műbarna, művörös...minden csak mű, mű jah..és mű!
- Mit adhatok? - kérdezett a hátam mögül egy kedves női hang. Megfordultam és egy alacsony, barnahajú, kékszemű lány állt előttünk.
- 4 vodka-narancsot! -mondta Andy.
- Azonnal. -mondta a lány. Elemnet majd alig telt el pár mesodperc és elénk tette a 4poharat benna az alkoholos löttyel. A többiek lehúzták egyből én csak kortyolgattam. Nem akartam matt részegen hazaevickélni. Az 5. kör után a fiúk szétszéledtek. Ekkor megláttam hogy a pultos lány a kijárat felé megy, de a kötény vagy mi még rajta van. Tehát nem megy el, akkor csak levegőzik. Utánna mentem és leültem mellé a lépcsőre.

2011. október 30.

Hírek -hírek :)

Drágáim !


Van egy nagyon jó hírem remélem örülni fogtok neki !

Egy nagyon kedves  barátnőm Fru nem rég bezárt :(

De most vissza tért közénk   és megajándékozott minket egy nagyszerű új - régi történettel !


Gesiterfahrer azaz Ámokfutó.




Gesiterfahrer azaz Ámokfutó.
Sokszor ez a szó nem pont az eredeti jelentésében szerepel az életünkben, hanem kicsit másképp.
Ebben a történetben, egy férfi életben való ámokfutását olvashatjátok majd, amint kergeti az életét, amit majd megtalál némi segítséggel. 
Ez a segítség igaz kicsit lassan érkezik el az életében, de egyszer csak felbukkan. 
Ám mint mindig valami közbeszól az életben és egy kisebb elszólásból, egy felelőtlen döntés lesz, ami az eddig gondosan, kis téglákból felépített várat teljesen lerombolja. 
De hogy mi vagy esetleg ki ez a segítség és hogy mitől dől le ez a bizonyos „vár”? 
Az a továbbiakban kiderül!

2011. október 28.

Jó hírek :)

Drágáim !

A hétvégén vagy hétfőn hozok nektek részeket ! 
Szeretném megköszönni mindenkinek aki komizott nagyon sokat jelent nekem ! 

2011. október 23.

Remembr me 3-rész.

Ne haragudjatok csak egy részt hoztam ! ÉS ez sem lett  valami hosszú ! Nézetek el nekem  !
                                               Jó olvasást
 
 
 
 
 
 Ahogy elaludtam, ugyanannak az álomnak a képeit "láttam", amihez már az autóút alatt is szerencsém volt. Láttam a lány arcát, aki ott feküdt a földön, és kísértetiesen hasonlított rám. Kért, hogy segítsek rajta, de nem tudtam, valami visszatartott.
Zihálva és a rémült kiabálásomra riadtam fel. Egész testemben reszkettem, féltem... valami olyat éreztem, amit eddig még soha,viszont szavakba önteni képtelen voltam...
Vajon miért álmodom ezt ?-kérdeztem magamtól.
 
Gondolataim viharából Mary rángatott ki.
-Rina- Rina kérlek nyugodj meg nem lesz semmi baj -nincs semmi baj .-szorított  magához ikrem .
-De megmeg-megint  láttam  a lányt álmomban és és nagyon hashas -hasonlított rám .-kapkodtam levegőért .
-Rina nyugodj meg hozok neked vizet !-állt fel Mary .
-Ne -nem kell ,ne hagy itt.-kaptam kezei után.
-Csak a konyhába mentem volna ,de ha nem akarod akkor maradok .-ült vissza az ágyamra .
-Mary én annyira félek az a lány annyira hasonlított rám.-dőltem ölébe.
-Css...nyugi már vége .-próbált megnyugtatni .
-Mary ?-néztem fel rá.
-Hmm?-Mond !-nézet rám.
-Itt alszol velem?-Nem akarok egyedül maradni !
-Persze ,hogy maradok !-Ezt kérned sem kell.-ölelt magához.
-Köszönöm !. Mary nagyon szeretlek ! -Te vagy a legjobb tesó a világon.
-Ohh hát ezt tudtam ám .-vigyorgott elégedetten.
-.Akkor jó.
-Ömm ki jössz velem inni?-kérdeztem félénken.
-Áhá most már szomjas a kisasszony ?-Amikor hozni akartam nem kellett.-tette csípőre kezét egy szigorú arckifejezéssel  egy ütemben.
-Vááá igen most kérek és nagyon szomjas vagyok  Madam. blleee.-nyújtottam ki a nyelvem.
.-Na gyere hiszti bajnok mennyünk.-indult el az ajtó felé húgom.
-Jó.-indultam én is.
A konyhába mind a ketten megittunk egy pohár vizet .Aztán felmentünk  és ahogy Mary megígérte mellettem tért nyugovóra.
 És történt valami nagyon különös míg nem ismét felriadtam .
 

2011. október 22.

Ezek a szeméyles kedvenceim :)

Ezeken a videókon besírtam !!!
Remélem azért nektek  sem veszem el a  jókedveteket ?



                          Nagyon szómórú  vagy csak nekem ? Csak én tudok rajtuk bőgni?
                                  Csak én sajnálom meg mikor látom ezeket a  vidiket ?




Néhány kép a kedvenceim közül :)












Sötét angyal 6-7.rész

  Drágáim!
Meghoztam a beígért dupla rész a Sötét angyalból ! Remélem tetszeni fog ! Holnap hozok nektek még dupla Remember me -részt is !!!! És  ez úttal szeretném megköszönni  a komikat nagyon sokat jelent nekem!!!
Tehát nagyon szépen köszönöm !!

A csend hát mint tudjuk rossz tanácsadó. A helyzet a két fiatal számára egyre kínosabb és feszültebb volt.
Ekkor Tom már nem bírta tovább ezért feltett Lizának egy kérdést  ,hát igen mint tudjuk nem  a türelméről híres .
-Miért lettél angyal ?-Meghaltál vagy így születtél? -tette fel  a kérdést mosolyogva.
-Ömm meghaltam.-hajtottam le  fejemet .
-Elmondod hogyan?
-Erre már nem nagyon emlékszek .-kezdett hullani szememből  a  könny..
Ahogy észre vette Tom ,hogy rosszul eset  a kérdése egyből mentegetőzni kezdett.
-Ne haragudj bocsánat nem akartam .-szégyellte el magát Tom.
-Semmi baj már rég  volt .-erőltettem  magamra egy mosolyt .
-És arra emlékszel ,hogy hogyan lettél Sötét angyal ?-Mert ez nekem még mindig nem tiszta ,mert aszem az angyalok "fehérek".-tette fel  a csodás kérdést .
-De igen erre emlékszem .-szöktek ismét könnyek szemeimbe .
-Ohhh anyám én nem vagyok normális miért csinálom ezt vele ?
.-Szegényt mindig megsiratom .-gondolta magába.
-Nem kell elmondanod ha nem akarod !-Látom ,hogy nem kellett volna  erőltetnem .-mosolygott édesen.
-De-de elmondom csak nehéz ...!-Szóval .-kezdtem bele a mesélésbe .
-Volt egy védencem előtted  és hát én szóval én beleszerettem ,pedig nem szabadott volna .
-És ő nem szerettet téged?-kerekedett ki Tom szeme.
-Nem azt nem mondanám ,hogy nem szerettet de nem úgy ahogy kellett volna .És ezért hát ezért lettem sötét angyal..-meséltem neki el mindent amit tudni akart ,de az átváltozássom  folyamatát inkább nem mondtam el .
Az életem egyik legnehezebb és legfájdalmasabb történetét meséltem el Tomnak és ő mindvégig feszülten hallgatta .
-Ohh értem már.-helyeselt .
-Rendben van ,de most mesélj te .-csillantak fel szemeim.
-Mit ?-kérdezte egyszerűen.
-Bármit amit csak akarsz rá érünk legalábbis én az biztos .-nevettem.
-Az őrangyalom vagy azt hittem mindent tudsz rólam.-vigyorgott gonoszul védencem .
-Hát tévedtél nem tudok én semmit rólad nem ismerlek .-kortyoltam bele a narancslébe .-Finom köszönöm .
-Nincs mit.-Szóval mit szernél tudni a nagy Tom Kaulitzról?-húzta ki magát .
-Akár mit bennem megbízhatsz igazán .-mosolyogtam .
-Akkor oké , mutasd csak az a fotó albumot .-mutatott az albumra ami a földön hevert .
-Tessék.-nyújtottam oda neki ,hogy vegye el és hideg zuhanyként ért mikor érte nyúlt és a kezemet simogatva vette el és éreztem ,hogy elpirulok.
-Jól vagy?-Meleged van ?-Kinyissam az ablakot?-kérdezte huncut mosollyal.
-Nem -nem kell , jól vagyok.-pirultam fülig.
-Biztos ?
-Igen biztos!
-Akkor jó , szóval  a nevemet azt már tudod .-nevettet kedvesen.
-Igen tudom.
-Hát van egy öcsém a neve Bill  ő az .-mutatta egy képre.
-Nagyon hasonlítotok .-jegyeztem meg.
-Igen mivel ikrek vagyunk én vagyok az idősebb 10 perccel .
-Értem akkor már tudom mért  hasonlítotok annyira egymásra.
-Jaja.- folytathatom?-kérdezte .
-Igen persze bocsi.
-Na szóval 22 éves vagyok akárcsak Bill. -húzta fel a bal szemöldökét.
-Felfogtam .-nevettem el magam.
-Akkor jó apropó te mennyi idős is vagy ?-kérdezte Tom .
-Én 17 éves vagyok már két éve .-kacagtam fel vidáman.
És Tom ettől a kacagástól a hangtól mely angyala száját hagyta el és a gyönyörű ég szín kék szemektől egy vágy ébredezett benne.
-Milyen lehet megcsókolni?-Vajon ha megtenném mit szólna ?-Hogy fogadná?-mondta ki az utolsó mondatott hangosan.
-Hahó föld hívja Tomot .-lebegtettem meg kezem szemei előtt.-bízva abba ,hogy ismét vissza tér .
-Hmm mi van ?-Hol is tartottunk?-Vagy mondtál valamit?-Mi van most miért nézel rám olyan furcsán?-nézett rám kérdően .
-Nem semmit sem de te igen .
-Mi én ?
-Igen te valami olyasmit ,hogy -hogy fogadná.-futott fintorba az arcom.
-Ja az semmi csak kicsit elgondolkodtam.
-Aham azt vettem észre.
-Ja !-Amúgy kérsz még inni?
-Nem köszi még van.-emeltem fel a poharat.
-Oké akkor folytatom inkább.
-Rendben van.-helyeseltem.
-Van egy bandánk a neve Tokio Hotel és én vagyok az egyik gitáros az öcsém az énekes és két nagyon jó haverunk van még benne Gustav aki dobol és Georg aki basszusozik .-magyarázta mutogatva.
-A basszus az az.-nem tudta már be mert közbe szóltam.
-Tudom mi az nem kell elmagyarázni.
-Akkor oké csak tudod azt hittem .-megint félbe szakítottam.
-Hogy hülye vagyok ?-Hát sajnálattal közlöm ,hogy nem vagyok az .-nevettem.
-Értem minden rendbe van .-Kérdezhetek valamit?
-Igen persze miért is ne.
-Voltál már igazán szerelmes?-kérdezte kicsit félénken.
-Igen mint már mondtam de csak egyszer voltam és meg is bántam.
-De miért?
-Ez hosszú és nagyon bonyolult ha nem baj majd inkább máskor mesélném el.-kérdeztem reménykedve ,hogy nem firtatja tovább.
-Persze ahogy akarod én tudok várni türelmes vagyok mint  a birka .
-Biztos ...és te?
-Mit én .-nézet ki az ablakon.
-Te voltál már szerelmes?
-Jaj nem dehogy is isten ments !-Majd egyszer  talán ,de az nem mostanában lesz .
-Értem de miért gondolod  így?-kérdeztem elképedve.
-Mert nincs szükségem rá nekem nem kell ,hogy nyaljak faljak egy lányt  nekem az nem jön be .-És látom ,hogy Billnek milyen szar mert híres és ha van egy csaja aki rendes és kedves akkor már egyből egy ribanc és így tönkre megy a kapcsolatuk...hát ezért nem kell nekem senki .-Meg igazából  a kapcsolatok nálam nem itt kezdődnek .-vigyorgott.
-Ohh értem .
-Pazar.




 
7 .rész

-Olyan fura nekem ,hogy így gondolkodik  hisz olyan fiatal és olyan jól néz ki biztosan sokan szeretnék és nem csak azért mert híres.-gondolkoztam el.
-Valami baj van olyan sápadt vagy?-Jól érzed magad?kérdezte Tom aggodalmas hangon.
-Dehogy nincs semmi baj jól vagyok.-feleltem gyorsan.
-Pedig nekem nem úgy tűnik.-nézet szigorúan.
-Mondom,hogy nincs semmi baj.
-Rendben de én ,mindegy majd elmondod ha akarod.
-Igen ha lesz valami akkor elmondom .-mosolyogtam.
-Biztos?
-Igen biztos.-simogattam meg az arcát . De nem önszántamból  a kezem önálló életet él.
-Liza .-szólalt meg hirtelen Tom.
-Hmm?-Mond.
-Te már soha sem lehetsz ember?-kérdezte az ablak felé megindulva.
-Ezt ,hogy érted én az vagyok meg persze angyal is.-vontam kérdőre.
-Tudom , de úgy értem ,hogy csak ember és semmi angyal.?
-Hát attól tartok ,hogy erre nincs remény . -Angyal maradok míg "élek"! -jelentettem ki.
-.Akkor örökre az én őrangyalom maradsz és soha sem hagysz el?-kérdezte Tom kisfiús bájjal.
-Igen persze ,de ha már nem lesz rám szükséged akkor már csak fentről figyelhetlek majd.-kacagtam.
-Ohh na olyan nem lesz ,hogy te itt hagysz engem nem engedem .!!-jelentette ki nyíltan.
-Nekem rád mindig szükségem lesz !-Milyen jó kereszt mami leszel majd a gyerekeimnek ha lesznek egyszer.
-Kereszt mami?-Én ?-Ugye ez csak egy vicc volt?-estem kétségebe hiszen én már tényleg nem lehetek vele ha majd nem lesz rám szüksége nem maradhatok a földön !-És főleg nem a közelében !
-Nem dehogy is az leszel és kész ne is merj vitatkozni mert te vesztesz figyelmeztetlek.-  felém mászott és el kezdett csikizni.
-Jó oké oké nem vitatkozom veled csacsa-csak hagyd abba kérlek..-sikoltoztam a nevetéstől.
-Rendben van elengedlek ! Vagy mégsem egészen jól mutatsz alattam .-nyalta meg alsó ajkát.
-Na nem Tom engedj el kérlek szépen .-Kérlek.-néztem fel rá kiskutya szemekkel és remélve ,hogy bevélik.
-Oké de csak mert ilyen szépen nézel rám.-De tud ,hogy legközelebb nem menekülsz.-szált le rólam .
-Gondoltam.- álltam fel és az erkély felé sétáltam. -Vajon mire gondolhatott?-Ki tudja !
-Hova mész .-kérdezte meglepetten.
-Csak az erkélyre ,nem félj nem hagylak itt.-forgattam szemeimet.
-Ohh pedig azt hittem .-jött utánam.
-Hogy is gondolhattam ,hogy nem fog követni?-A kis kíváncsi emberke.-Még jó, hogy nem nőtt neki eddig akkora orra mint  Pinocchiónak !-néztem magam elé nevetve.
-Mi olyan vicces?- állt elém cigivel a kezében.
-Mi az  a kezedben?kérdeztem tőle erélyesen.
-Hogy mi?-Ja ez ez csak cigi!-szívott bele egyet.
-Nyomd el azonnal !-Meg ne lássam még egyszer!-szóltam rá.
-Miért mi lesz ha nem ?-incselkedett Tom.
-Had ne mutassam meg álltam fel , de nem kellett volna mert így pont vele szemben kerültem.
Mivel nálam magasabb volt így lenézet rám én pedig nem mertem felnézni nem akartam látni ,hogy milyen fejet vág.
De az én nagy szerencsétlenségemre ő szerette volna látni az arcomat.
Ezért bal kezével felemelte az állam és így kérdezte meg kéjes hangon.
-Na mit is teszel?-nézett velem farkas szemet egy csábos mosoly kíséretében.
-Sesesese-semmit!-mondtam zavartan.
-Helyes.-pöckölte  el a még égő cigarettát.
Megnyalta ajkait és a szemembe nézve az arcával egyre közelebb és közelebb hajolt hozzám !
A leheletét már ajkaimon éreztem és tudtam ,hogy innentől már nincs megállás. Érezni akartam, ajkaimon az ajkát nem tudom miért de akartam nagyon is.Pedig tisztába voltam  azzal ,hogy ha ezt Ő  megtudja nagy bajba kerülök ,de nem érdekelt.
Még egyszer felnézett rám. És ajkaink végre összesimultak . Eleinte nagyon lágyan és lassan csókolt szinte már kínzó lassúsággal ,aztán egyszer csak vadabb lett nyelvével utat tört számba és olyan heves kezdett lenni ,hogy már alig kaptam levegőt. Kicsit visszább vett a  tempóból mikor tolni kezdtem és már csak lágyan és finoman csókolt .
Még néhány puszit nyomott ajkaimra aztán elszakadtunk egymástól  homlokát homlokomhoz döntötte.
Mind a ketten kifulladva levegőért kapkodva álltunk egymás előtt.
Mikor valakit  észre vettem az ajtónak támaszkodva.
 

2011. október 19.

Hírek:)


Sziasztok Drágáim !

Ne haragudjatok ,hogy eddig nem  jelentkeztem !
Drágáim a hétvégén hozok nektek  mind a két történetből részeket  !
Remélem már várjátok !

Puszim <3


2011. október 10.

Sötét angyal 5.-rész

 Sziasztok!
 Sajnálom ,hogy ilyen sokat kellett rá várni! De most meghoztam :)
Később még jelentkezek egy Remember me részel is! :) 
Ja igen ne haragudjatok a helyesírási  hibákért :)

                                         Jó olvasást!



-Nem tudtam miről akar velem beszélni ,de abba biztos  vagyok ,hogy Tomnak köze van hozzá.
Amíg haza felé tartottam egyre feszültebb lettem ,a hasam görcsbe rándult és csak arra tudtam gondolni ,hogy
-Mi lesz ha elveszik tőle ?-kérdeztem magamtól .
-De nem az nem lehet mikor én akartam ,hogy kapjon másik angyalt azt mondta Ő ,hogy nem lehet szóval nem tudom mi lehet olyan sürgős?!.
Ahogy beléptem a kapun rögtön meghallottam Őt.Ott ült a fehér székében és  felém nyújtotta karját és így szolt.
-Liza "leányom" gyere ide hozzám -mosolygott kedvesen .
-Itt vagyok "atyám" miről szeretnél velem beszélni ?-kérdeztem bár sejtettem ,de nem mondtam.
Hát mégis csak Ő hívott kezdje Ő-gondoltam magamba .
-Arról van szó, hogy áhh nem magyarázom el csak megkérdezem .-kelt fől székéből és járkálni kezdett.
-Ugye nem vagy szerelmes Tomba ? -kérdezte  .
Ahogy ezt meghallottam köpni-nyelni nem tudtam ,azt sem tudtam mit csináljak.
Csak álltam szótlanul, és  elmém eszeveszett gyorsasággal kezdett el kattogni .
-Most mit mondjak ?-kérdeztem .
-Az igazat csak is az igazat ,hiszen ha hazudsz előbb vagy utóbb de megtudom .-legyintette egyet kezével.
-Liza "leányom" kérlek  válaszolj ,tudnom kell.-emelte fel a hangját Ő.
-Persze ,hogy nem , mégis hogy  feltételezhettél ilyet ?-néztem rá kérdően.
Így végig gondolva lehet ,hogy mégis ?
-Köszönöm "leányom "ezt tudnom kellet..-mosolygott az ősz hajú bácsi.
-De most menny vigyáz rá,és ne feled ha hívlak gyere.
-Rendben van!-Szia
-Szervusz.
És ismét elindultam védencem házához.És csak gondolkoztam és gondolkoztam.
-Vajon tényleg nem érzek semmit Tom iránt ?-Vagy igen ?-És csak magamat csapom be?-Áhh nem én nem szeretem Tomot!-Ő csak egy ember !
Eme gondolatok jártak elmémben.
 
Közben Tom szobájában.
 
Tom a  szobájában az ágyán fekve,kapcsolgatta a tv-t.
-Nem hiszem el ,hogy ebbe a rohadt tv-ben nincs semmi normális műsor.-mérgelődőt magában.
Mivel nem talált semmi jót ,így hát hanyatt dőlt az ágyon, jobb keze a hasán pihent bal kezével pedig szemeit takarta.
-Éppen Tom erkélyéhez értem és halkan kopogni kezdtem.
Már ép kezdett el bóbiskolni mikor egy halk kopogást halott meg.Hirtelen felpattant az ágyáról és az erkély fele indult el.
És ekkor meglátta Lizát háttal állva fekete ruhában .Ében fekete hullámos haját a szél ide-oda fújdogálta Tom lehet ,hogy észre sem vette azt a kis mosolyt amelyet Liza puszta látványa idézet elő benne.
Az ajtóhoz érve ,hirtelen nyomta le a kilincset ,hogy be engedje az ő Sötét angyalát.Liza a zajtól annyira megijedt ,hogy majdnem lezuhant .
-Szia!-Liza.-köszönt  Tom kedvesen.
- Szia!-Neked muszáj volt a frászt hoznod rám? -kérdeztem huncutan mosolyogva .
Tom ettől  a mosolytól teljesen padlót fogott . Azt sem tudta ,hogy "hol jár".
-Vajon miért van ekkora hatással rám ez a lány?-tette fel a  költői kérdést  Tom magának.
-Hahó .-legyintettem egyet Tom arca előtt remélve ,hogy visszatér a földre!
-Hogy mi?-Mondtál valamit?-kérdezte Tom mikor észbe kapott.
-Nem ,nem mondtam semmit.
-Oké ,amúgy már azt hittem ,hogy nem jössz vissza.-morogta Tom.
-Amit ígérek azt általában be is szoktam tartani.-válaszoltam durván és fölényesen.
-Héhé,nyugi megértettem de azért még nem kell leharapni a fejem.-röhögött Tom.
-Jó.-válaszoltam egyszerűen.
-Meddig akarunk még itt kint állni ?-szólalt meg hirtelen Tom.
-Nekem mind egy ,én nem fázom.
És beállt az a kínos csend! Ki tudja mióta állhattak oda kint mikor Tom hirtelen megszólalt.
-Liza mennyünk be,kezdek fázni.
-Rendben ,már éppen javasolni akartam.-nevettem.
-Csak utánad .-engedett előre védencem.
-Ülj le vagy néz körül ha gondolod ! -Addig én hozok valamit inni! -Mit kérsz?-fordult vissza az ajtóban.
-Ömm nem kérek semmit!-Köszönöm.
-Olyan nincs!-Valamit muszáj lesz!-mondta Tom erélyesen.
-O-oké akkor vizet.-kérek .
-Jó akkor hozok narancslét!-Egy perc és itt vagyok.-hagyott magamra.
-Még jó ,hogy vizet kértem!-Ha nem azt hozz minek kérdezte meg?-gondoltam magamba.
Míg Tomra vártam levettem egy albumot a polcról és helyet foglaltam az egyik plüss szőnyegen.
Csak lapozgattam ,mikor találtam egy képet Tomról !. Irtó aranyos volt talán úgy 4 vagy 5 éves lehetett. A medence mellett állt egy gitárral a kezében.Nagy mosollyal az arcomon lapoztam tovább ,mikor meghallottam Tomot.
-Mióta állsz itt.-kérdeztem zavartan.
-Egy ideje .-válaszolta egyszerűen egy váll rándítás kíséretében.
-És miért nem szóltál?
-Hát izé én ,-Miért  a földre ültél le?-tért ki a válasz elől.
-Jah hát jó ez itt.-fordultam el tőle .
-Azt hiszem van elég fotel meg itt van az ágyam is.-hadarta el ,és az a kaján vigyor amit le nem lehet törölni az arcáról most is ott ült.
-Jó itt nekem.-válaszoltam kicsit erélyesebben.
De ha egyszer nem érti meg ,hogy jó itt? Minek erőlteti annyira?
-Oké ha te mondod ,akkor biztos jó.-Nem baj ha én is leülök ide melléd?
-Csak tessék !-Ez a te házad azt csinálsz amit akarsz.
-Ja azt amit akarok .-futott arca fintorba .
-Hogy mondtad?
-Semmit nem mondtam.-próbált kicsit hülyének nézni ,de hát nem nagyon meg neki.
De úgy vagyok vele ,hogy inkább nem firtatom.
-Bocs ,tessék itt van a narancslé.-adat a kezembe a poharat.
-Ohh ,kösz.
-Víz nem volt!-jegyezte meg kuncogva.
-Értem.
Hát igen ismét beállt az a kínos csend!
A két fiatal elméjében rengeteg kérdés kavargott melyet egymástól szerettek volna megtudni!
Tom megelégelte  a csendet és egy kérdést tett fel Lizának.De akkor még nem sejtette ,hogy  feltett kérdése mennyire mélyen érinti angyalát.

2011. október 4.

Tokio Hotel dancing

                                                           Ezt imádom ,Bill olyan kis édes !
         Georg és a fej mozgása, egyszerűen  cuki !:) Tom meg  a profizmusa ! Gustav meg el akar repülni !
                                                 Rettenetesen   ügyesek ,komolyan irigylem őket , amiért így tudnak táncolni !
        
Míg néztem ,leestem a székről a nevetés miatt  !
Hihi:)

Új fejlemények :)

Sziasztok!

Ha minden jól megy akkor  holnap hozok részeket ,Remember me ,3-rész, és a Sötét angyal ,5-rész.
És lassan kész lesz a Halál a fényben című novellám is . :) 
És nem sokára elkezdődik a Szeretném ha szeretnél című történet is. :)
(Hogy pontosan mikor érkezik  azt még nem nagyon tudom, de igyekszem)

2011. október 2.

Remember me :) Képek:)

  


Zelda

Tom és Bill
Simone
Lars és Anke Klaus
Gordon
Mary
Karina

Remember me 2-dik rész.

Kicsit rövid lett és a helyes írási hibákért bocsi !
Véleményeket kérek ! Hihi
 Jó olvasást :D


Hát eljött a nap mely egész életemet megváltoztatta ,csak még akkor nem tudtam.
 
-Rina kész vagy ?-kiabált fel apa.
-Igen ,mindjárt megyek egy perc.-válaszoltam .
 
 -Beszélnem kell Zeldával ,fel is hívom .-kaptam a telefonom után .
 Zelda a legjobb barátnőm ,már ovis korunk óta ismerjük egymást ,és mindent megbeszélünk  ,mindent együtt csinálunk .
 Zeldát is nagyon nehezen érintette a költözésünk akár csak engem ,félt ,hogy már nem  tudunk annyit beszélni ,és találkozni egymással.
-Zelda ,Szia ,hogy vagy ?-kérdeztem mikor felvette a telefont .
-Szia ,Rina köszönöm jól ,bár kicsit szomorú vagyok,amiatt ,hogy elmész .-mondta Zelda és hallottam a hangján ,hogy tényleg nagyon szomorú.
-Jaj Zelda ne legyél már annyira elkenődve .-próbáltam kicsit vidítani .
-De olyan mesze leszel és olyan keveset tudunk majd találkozni,kivel fogok annyi gumi cukrot enni?-nevette el magát Zelda.
-Hát velem ki mással ?
-Tudod mit megbeszélem anyuékkal ,hogy az őszi szünettett itt tölthesd nálunk .-Jó lesz?-kérdeztem .
-Persze ,hogy jó alig várom.-mosolygott barátnőm.
-Rendben van ,de most leteszem .
-Oké hívj ha megérkeztettek ,-oké?-kérdezte Zelda .
-Még jó,hogy ,ki másnak mondhatnám el ,hogy milyen szörnyű az új házunk.-nevettem.
-Oké,oké,-Na sziamia .
-Szióka.

-Rina gyere le már indulunk .-szolt Mary.
-Megyek már.-mondtam.
Csak még egyszer körbejártam a házat ahol 10 évet éltem .Nem olyan könnyű itt hagyni mindent és mindenkit.
Remélem ,hogy hamar eltelik az idő és felnövök ,hogy a saját  kis életemet éljem .
-Itt is vagyok .-jelentettem ki mikor leértem.
-Rendben van ,akkor üljetek be és indulunk.-mondtam apa.
Az  egész utat végig aludtam ,valahogy nem bírtam nyitva tartani szemeimet .Nem voltam kíváncsi semmire és senkire.

Csak egyetlen egy dolog volt ,ami foglalkoztatott ,csak egy ,hogy mégis miért van ilyen rossz érzésem ?
 Hiszen álmomban egy lányt láttam aki,valamilyen módon életét vesztette ,de nem tudom ki volt az mert az arcát nem láttam ,nem láttam semmi mást csak egy lányt a földön heverve.Oda rohantam ,de már nem tudtam rajta segíteni .
Csak egy valamit halottam ,a lány mondta ,csak ennyit ."Nem a te hibád ".

Eme állom kínzott ,míg valaki fel nem keltett.
Apa volt az .-ő rángatott ki eme rémálomból .
Zihálva fúrtam fejem mellkasába .
-Nyugodj meg kicsikém már nem lesz semmi baj ,már meg is érkeztünk ,még beszélek a ház tulajával ,aztán már mehetsz is lefeküdni.-simogatta hátamat apa.
-Rendben van csak-csak ,fééhhhlekk.-sírtam el magam.
-Nincs mitől már itthon vagyunk és vigyázok rád .-mondta nyugtatás képen apa.
-Jó napot kívánok!- jött oda hozzánk egy fekete hajú férfi .
-Viszont .-válaszoltuk apuval egyszerre.
-A nevem Gordon Trümper a ház volt tulaja .-nyújtott kezet apámnak 
-Helló én Lars Klaus .-fogott kezet az előttünk álló férfival .
-Ő pedig az egyik iker lányom Karina .-mutatót rám apa.
-Ő de jó nekem is van két nevelt fiam ők ikrek ,hamarosan itt is lesznek.-mosolygott Gordon.
-Pompás .-motyogtam magamba .
-Tessék ,hogy mondtad .-kérdezte apa.
-Ja azt akartam megkérdezni ,hogy fel-e mehetek a szobámba?-Nem érzem jól magam-mondtam.
-Persze ,hogy mehetsz .-válaszolta apa.
-Rendben van akkor Sziasztok.-hagytam ott őket.
-Szia remélem még találkozunk.-nézett utánam Gordon.
-Aranyos kislány ,szerintem majd jók kijönnek a fiaimmal.-mondta Gordon apumnak.
-Hát remélem ,bár nem is tudom Rina egy kicsit komoly ,túlságosan is komoly pedig csak 10 éves.-válaszolta apa.
Közben én ,olyan gyorsan rohantam befelé a házba ,hogy valamibe bele ütköztem .Jobban mondva nem valamibe ,hanem valakibe.
-Ohh ne haragudj bocsánat .-mondtam egyből.-Nem figyeltem -fogtam a fejem.
-Semmi baj ,nem a te hibád , és sem vettelek észre.-mondta az előttem ülő fiú.
Alig bírtam megszólalni ,a látványtól ami elém tárult ,a fiú akibe beleütköztem .Olyan szép volt és a mosolya olyan gyönyörűen ragyogott ,hogy csak bámultam.
-Őhhmmm mit nézel ,van valami az arcomon ?-kérdezte a fiú.
-Nem nincs se-semmi csak-csak mind egy .-álltam fel.
-Oké .-követte a példámat.
-Amugy a nevem Bill ,Bill Kaulitz.-mosolygott és kezet nyújtott.
-Szia ,én Karina Klaus vagyok,de a barátaimnak Rina.-fogtam vele kezet.
Olyan puha és selymes volt a keze.Bár egy valamit kicsit furcsálltam , a körmei ki voltak feketével festve.És ekkor vettem észre ,hogy a szemei is ki vannak húzva.Bár nekem kifejezetten tetszett.
-Őhh én akkor megyek is.-mondtam .
-Oké ,menj csak ,majd találkozunk.-kuncogott Bill.
-Lehet,-Szia.-intettem neki.
-Szia.

Ahogy beléptem a házba ,nem hittem a szememnek ,olyan szép volt ,olyan tágas...egyszerűen nem tudok mit mondani.
-Tetszik jót egy kérdés a hátam mögül.?
-Igen nagyon! .-válaszoltam.
-Akkor jó,amúgy  Tom vagyok -Szia.
-Szia.
-Amm ha nem bánod én megyek is mert majd elalszok .-ásítottam  egyet .
-Nem persze ,fel kísérlek ha nem gond?-kérdezte
-Nem dehogy is .-nyeltem nagyot.
Amikor felértünk a szobába nagyra nyitottam a szemeimet olyan szép és olyan más volt mint a régi ,hogy el sem hiszem.
-Rina már azt hittem nem is jössz fel soha sem.-ugrott a nyakamba húgom.
-Ja de csak apuval beszéltem ,meg Tommal és Billel ha jól emlékszem.
Persze ,hogy jól emlékeztem csak nem akartam ,hogy azt higgyék ,hogy tetszik vagy ilyesmi.
-Igen bocsánat ő itt az iker testvérem Mary .-mutattam be húgomat Tomnak.
-Szia.-intett egyet Mary.
-Szióka.-bökött egyet fejével Tom.
-Amúgy mi is ikrek vagyunk-mondta Tom.
-.Hogy ? -mi van nem figyeltem .-bámultam ki az ablakon.
-Csak azt mondtam ,hogy mi is ikrek vagyunk,mármint Bill és én.
-Ja oké.-válaszoltam flegmán.
-Hát ,hogy elszaladta az idő ha jól mulat az ember ,ne de?-törtem meg a csendet.
-De ahogy mondod .-vigyorgott  Tom.
Nem hiszem el , nem veszi a célzást? Ennyire nem lehet hülye .Vagy igen?-gondoltam magamba.
-Na lányok mit szóltok ?-jött be anya.
-Semmit nem nagy szám .-mondtam ügyet sem vetve arra ,hogy milyen is a szoba.
Hiszen tudtam ,hogy anyának egy darabig nem fogok normálisan válaszolni.
Mégis csak megütött .
-Hát jól van ,akkor én megyek is.-mondta Tom
-Oké .-Csá
-Sziasztok-mosolygott Tom.
-Szia.-intett Mary.
-Na anya ki mennél szeretnék aludni.-mondtam anyumnak flegmán.
-.Igen persze,nem vagytok éhesek ?-kérdezte.
-Én nem .-mentem el mellette.
-Hát jó ,jó éjszakát .-adott egy puszit anyu Marynek.
Még jó ,hogy nem voltam bent mert,kicsit kínos lett volna.
Már az ágyamban feküdtem és gondolkoztam .
Miért érzem magam ennyire rosszul ,miért csinálom mindig ezt ?Mikor hagyom már abba a hisztizést és ezt az egészet amit anyuval művelek? Nem is érdemli meg .Mégis csak az anyám ,hiába haragszom rá akkor is az .
Kezdtem el sírni és álomba sírtam magam .
De nem volt jó dolog ,hogy elaludtam ,megint jött az a bizonyos álom.

Néhány kép , a Remember me- 2-dik részéhez :)