Sötét angyal 6-7.rész

  Drágáim!

Meghoztam a beígért dupla rész a Sötét angyalból ! Remélem tetszeni fog ! Holnap hozok nektek még dupla Remember me -részt is !!!! És  ez úttal szeretném megköszönni  a komikat nagyon sokat jelent nekem!!!

Tehát nagyon szépen köszönöm !!

A csend hát mint tudjuk rossz tanácsadó. A helyzet a két fiatal számára egyre kínosabb és feszültebb volt.

Ekkor Tom már nem bírta tovább ezért feltett Lizának egy kérdést  ,hát igen mint tudjuk nem  a türelméről híres .

-Miért lettél angyal ?-Meghaltál vagy így születtél? -tette fel  a kérdést mosolyogva.

-Ömm meghaltam.-hajtottam le  fejemet .

-Elmondod hogyan?

-Erre már nem nagyon emlékszek .-kezdett hullani szememből  a  könny..

Ahogy észre vette Tom ,hogy rosszul eset  a kérdése egyből mentegetőzni kezdett.

-Ne haragudj bocsánat nem akartam .-szégyellte el magát Tom.

-Semmi baj már rég  volt .-erőltettem  magamra egy mosolyt .

-És arra emlékszel ,hogy hogyan lettél Sötét angyal ?-Mert ez nekem még mindig nem tiszta ,mert aszem az angyalok "fehérek".-tette fel  a csodás kérdést .

-De igen erre emlékszem .-szöktek ismét könnyek szemeimbe .

-Ohhh anyám én nem vagyok normális miért csinálom ezt vele ?

.-Szegényt mindig megsiratom .-gondolta magába.

-Nem kell elmondanod ha nem akarod !-Látom ,hogy nem kellett volna  erőltetnem .-mosolygott édesen.

-De-de elmondom csak nehéz ...!-Szóval .-kezdtem bele a mesélésbe .

-Volt egy védencem előtted  és hát én szóval én beleszerettem ,pedig nem szabadott volna .

-És ő nem szerettet téged?-kerekedett ki Tom szeme.
-Nem azt nem mondanám ,hogy nem szerettet de nem úgy ahogy kellett volna .És ezért hát ezért lettem sötét angyal..-meséltem neki el mindent amit tudni akart ,de az átváltozássom  folyamatát inkább nem mondtam el .

Az életem egyik legnehezebb és legfájdalmasabb történetét meséltem el Tomnak és ő mindvégig feszülten hallgatta .

-Ohh értem már.-helyeselt .

-Rendben van ,de most mesélj te .-csillantak fel szemeim.

-Mit ?-kérdezte egyszerűen.

-Bármit amit csak akarsz rá érünk legalábbis én az biztos .-nevettem.

-Az őrangyalom vagy azt hittem mindent tudsz rólam.-vigyorgott gonoszul védencem .

-Hát tévedtél nem tudok én semmit rólad nem ismerlek .-kortyoltam bele a narancslébe .-Finom köszönöm .

-Nincs mit.-Szóval mit szernél tudni a nagy Tom Kaulitzról?-húzta ki magát .

-Akár mit bennem megbízhatsz igazán .-mosolyogtam .

-Akkor oké , mutasd csak az a fotó albumot .-mutatott az albumra ami a földön hevert .

-Tessék.-nyújtottam oda neki ,hogy vegye el és hideg zuhanyként ért mikor érte nyúlt és a kezemet simogatva vette el és éreztem ,hogy elpirulok.

-Jól vagy?-Meleged van ?-Kinyissam az ablakot?-kérdezte huncut mosollyal.

-Nem -nem kell , jól vagyok.-pirultam fülig.

-Biztos ?

-Igen biztos!

-Akkor jó , szóval  a nevemet azt már tudod .-nevettet kedvesen.

-Igen tudom.

-Hát van egy öcsém a neve Bill  ő az .-mutatta egy képre.

-Nagyon hasonlítotok .-jegyeztem meg.

-Igen mivel ikrek vagyunk én vagyok az idősebb 10 perccel .

-Értem akkor már tudom mért  hasonlítotok annyira egymásra.

-Jaja.- folytathatom?-kérdezte .

-Igen persze bocsi.

-Na szóval 22 éves vagyok akárcsak Bill. -húzta fel a bal szemöldökét.

-Felfogtam .-nevettem el magam.

-Akkor jó apropó te mennyi idős is vagy ?-kérdezte Tom .

-Én 17 éves vagyok már két éve .-kacagtam fel vidáman.

És Tom ettől a kacagástól a hangtól mely angyala száját hagyta el és a gyönyörű ég szín kék szemektől egy vágy ébredezett benne.

-Milyen lehet megcsókolni?-Vajon ha megtenném mit szólna ?-Hogy fogadná?-mondta ki az utolsó mondatott hangosan.

-Hahó föld hívja Tomot .-lebegtettem meg kezem szemei előtt.-bízva abba ,hogy ismét vissza tér .

-Hmm mi van ?-Hol is tartottunk?-Vagy mondtál valamit?-Mi van most miért nézel rám olyan furcsán?-nézett rám kérdően .

-Nem semmit sem de te igen .

-Mi én ?

-Igen te valami olyasmit ,hogy -hogy fogadná.-futott fintorba az arcom.

-Ja az semmi csak kicsit elgondolkodtam.

-Aham azt vettem észre.

-Ja !-Amúgy kérsz még inni?

-Nem köszi még van.-emeltem fel a poharat.

-Oké akkor folytatom inkább.

-Rendben van.-helyeseltem.

-Van egy bandánk a neve Tokio Hotel és én vagyok az egyik gitáros az öcsém az énekes és két nagyon jó haverunk van még benne Gustav aki dobol és Georg aki basszusozik .-magyarázta mutogatva.
-A basszus az az.-nem tudta már be mert közbe szóltam.

-Tudom mi az nem kell elmagyarázni.

-Akkor oké csak tudod azt hittem .-megint félbe szakítottam.

-Hogy hülye vagyok ?-Hát sajnálattal közlöm ,hogy nem vagyok az .-nevettem.

-Értem minden rendbe van .-Kérdezhetek valamit?

-Igen persze miért is ne.

-Voltál már igazán szerelmes?-kérdezte kicsit félénken.

-Igen mint már mondtam de csak egyszer voltam és meg is bántam.

-De miért?

-Ez hosszú és nagyon bonyolult ha nem baj majd inkább máskor mesélném el.-kérdeztem reménykedve ,hogy nem firtatja tovább.

-Persze ahogy akarod én tudok várni türelmes vagyok mint  a birka .

-Biztos ...és te?

-Mit én .-nézet ki az ablakon.

-Te voltál már szerelmes?

-Jaj nem dehogy is isten ments !-Majd egyszer  talán ,de az nem mostanában lesz .

-Értem de miért gondolod  így?-kérdeztem elképedve.

-Mert nincs szükségem rá nekem nem kell ,hogy nyaljak faljak egy lányt  nekem az nem jön be .-És látom ,hogy Billnek milyen szar mert híres és ha van egy csaja aki rendes és kedves akkor már egyből egy ribanc és így tönkre megy a kapcsolatuk...hát ezért nem kell nekem senki .-Meg igazából  a kapcsolatok nálam nem itt kezdődnek .-vigyorgott.

-Ohh értem .

-Pazar.




 

7 .rész

-Olyan fura nekem ,hogy így gondolkodik  hisz olyan fiatal és olyan jól néz ki biztosan sokan szeretnék és nem csak azért mert híres.-gondolkoztam el.

-Valami baj van olyan sápadt vagy?-Jól érzed magad?kérdezte Tom aggodalmas hangon.

-Dehogy nincs semmi baj jól vagyok.-feleltem gyorsan.

-Pedig nekem nem úgy tűnik.-nézet szigorúan.

-Mondom,hogy nincs semmi baj.

-Rendben de én ,mindegy majd elmondod ha akarod.

-Igen ha lesz valami akkor elmondom .-mosolyogtam.

-Biztos?

-Igen biztos.-simogattam meg az arcát . De nem önszántamból  a kezem önálló életet él.

-Liza .-szólalt meg hirtelen Tom.

-Hmm?-Mond.

-Te már soha sem lehetsz ember?-kérdezte az ablak felé megindulva.

-Ezt ,hogy érted én az vagyok meg persze angyal is.-vontam kérdőre.

-Tudom , de úgy értem ,hogy csak ember és semmi angyal.?

-Hát attól tartok ,hogy erre nincs remény . -Angyal maradok míg "élek"! -jelentettem ki.

-.Akkor örökre az én őrangyalom maradsz és soha sem hagysz el?-kérdezte Tom kisfiús bájjal.

-Igen persze ,de ha már nem lesz rám szükséged akkor már csak fentről figyelhetlek majd.-kacagtam.

-Ohh na olyan nem lesz ,hogy te itt hagysz engem nem engedem .!!-jelentette ki nyíltan.
-Nekem rád mindig szükségem lesz !-Milyen jó kereszt mami leszel majd a gyerekeimnek ha lesznek egyszer.

-Kereszt mami?-Én ?-Ugye ez csak egy vicc volt?-estem kétségebe hiszen én már tényleg nem lehetek vele ha majd nem lesz rám szüksége nem maradhatok a földön !-És főleg nem a közelében !

-Nem dehogy is az leszel és kész ne is merj vitatkozni mert te vesztesz figyelmeztetlek.-  felém mászott és el kezdett csikizni.

-Jó oké oké nem vitatkozom veled csacsa-csak hagyd abba kérlek..-sikoltoztam a nevetéstől.

-Rendben van elengedlek ! Vagy mégsem egészen jól mutatsz alattam .-nyalta meg alsó ajkát.

-Na nem Tom engedj el kérlek szépen .-Kérlek.-néztem fel rá kiskutya szemekkel és remélve ,hogy bevélik.

-Oké de csak mert ilyen szépen nézel rám.-De tud ,hogy legközelebb nem menekülsz.-szált le rólam .

-Gondoltam.- álltam fel és az erkély felé sétáltam. -Vajon mire gondolhatott?-Ki tudja !

-Hova mész .-kérdezte meglepetten.

-Csak az erkélyre ,nem félj nem hagylak itt.-forgattam szemeimet.

-Ohh pedig azt hittem .-jött utánam.

-Hogy is gondolhattam ,hogy nem fog követni?-A kis kíváncsi emberke.-Még jó, hogy nem nőtt neki eddig akkora orra mint  Pinocchiónak !-néztem magam elé nevetve.

-Mi olyan vicces?- állt elém cigivel a kezében.

-Mi az  a kezedben?kérdeztem tőle erélyesen.

-Hogy mi?-Ja ez ez csak cigi!-szívott bele egyet.

-Nyomd el azonnal !-Meg ne lássam még egyszer!-szóltam rá.

-Miért mi lesz ha nem ?-incselkedett Tom.

-Had ne mutassam meg álltam fel , de nem kellett volna mert így pont vele szemben kerültem.

Mivel nálam magasabb volt így lenézet rám én pedig nem mertem felnézni nem akartam látni ,hogy milyen fejet vág.

De az én nagy szerencsétlenségemre ő szerette volna látni az arcomat.

Ezért bal kezével felemelte az állam és így kérdezte meg kéjes hangon.

-Na mit is teszel?-nézett velem farkas szemet egy csábos mosoly kíséretében.

-Sesesese-semmit!-mondtam zavartan.

-Helyes.-pöckölte  el a még égő cigarettát.

Megnyalta ajkait és a szemembe nézve az arcával egyre közelebb és közelebb hajolt hozzám !

A leheletét már ajkaimon éreztem és tudtam ,hogy innentől már nincs megállás. Érezni akartam, ajkaimon az ajkát nem tudom miért de akartam nagyon is.Pedig tisztába voltam  azzal ,hogy ha ezt Ő  megtudja nagy bajba kerülök ,de nem érdekelt.

Még egyszer felnézett rám. És ajkaink végre összesimultak . Eleinte nagyon lágyan és lassan csókolt szinte már kínzó lassúsággal ,aztán egyszer csak vadabb lett nyelvével utat tört számba és olyan heves kezdett lenni ,hogy már alig kaptam levegőt. Kicsit visszább vett a  tempóból mikor tolni kezdtem és már csak lágyan és finoman csókolt .

Még néhány puszit nyomott ajkaimra aztán elszakadtunk egymástól  homlokát homlokomhoz döntötte.

Mind a ketten kifulladva levegőért kapkodva álltunk egymás előtt.

Mikor valakit  észre vettem az ajtónak támaszkodva.