Sötét angyal 5.-rész

 Sziasztok!

 Sajnálom ,hogy ilyen sokat kellett rá várni! De most meghoztam :)

Később még jelentkezek egy Remember me részel is! :) 
Ja igen ne haragudjatok a helyesírási  hibákért :)

                                         Jó olvasást!

-Nem tudtam miről akar velem beszélni ,de abba biztos  vagyok ,hogy Tomnak köze van hozzá.

Amíg haza felé tartottam egyre feszültebb lettem ,a hasam görcsbe rándult és csak arra tudtam gondolni ,hogy

-Mi lesz ha elveszik tőle ?-kérdeztem magamtól .

-De nem az nem lehet mikor én akartam ,hogy kapjon másik angyalt azt mondta Ő ,hogy nem lehet szóval nem tudom mi lehet olyan sürgős?!.

Ahogy beléptem a kapun rögtön meghallottam Őt.Ott ült a fehér székében és  felém nyújtotta karját és így szolt.

-Liza "leányom" gyere ide hozzám -mosolygott kedvesen .

-Itt vagyok "atyám" miről szeretnél velem beszélni ?-kérdeztem bár sejtettem ,de nem mondtam.

Hát mégis csak Ő hívott kezdje Ő-gondoltam magamba .

-Arról van szó, hogy áhh nem magyarázom el csak megkérdezem .-kelt fől székéből és járkálni kezdett.

-Ugye nem vagy szerelmes Tomba ? -kérdezte  .

Ahogy ezt meghallottam köpni-nyelni nem tudtam ,azt sem tudtam mit csináljak.

Csak álltam szótlanul, és  elmém eszeveszett gyorsasággal kezdett el kattogni .

-Most mit mondjak ?-kérdeztem .

-Az igazat csak is az igazat ,hiszen ha hazudsz előbb vagy utóbb de megtudom .-legyintette egyet kezével.

-Liza "leányom" kérlek  válaszolj ,tudnom kell.-emelte fel a hangját Ő.

-Persze ,hogy nem , mégis hogy  feltételezhettél ilyet ?-néztem rá kérdően.

Így végig gondolva lehet ,hogy mégis ?

-Köszönöm "leányom "ezt tudnom kellet..-mosolygott az ősz hajú bácsi.

-De most menny vigyáz rá,és ne feled ha hívlak gyere.

-Rendben van!-Szia

-Szervusz.

És ismét elindultam védencem házához.És csak gondolkoztam és gondolkoztam.

-Vajon tényleg nem érzek semmit Tom iránt ?-Vagy igen ?-És csak magamat csapom be?-Áhh nem én nem szeretem Tomot!-Ő csak egy ember !

Eme gondolatok jártak elmémben.

 

Közben Tom szobájában.

 

Tom a  szobájában az ágyán fekve,kapcsolgatta a tv-t.

-Nem hiszem el ,hogy ebbe a rohadt tv-ben nincs semmi normális műsor.-mérgelődőt magában.

Mivel nem talált semmi jót ,így hát hanyatt dőlt az ágyon, jobb keze a hasán pihent bal kezével pedig szemeit takarta.

-Éppen Tom erkélyéhez értem és halkan kopogni kezdtem.

Már ép kezdett el bóbiskolni mikor egy halk kopogást halott meg.Hirtelen felpattant az ágyáról és az erkély fele indult el.

És ekkor meglátta Lizát háttal állva fekete ruhában .Ében fekete hullámos haját a szél ide-oda fújdogálta Tom lehet ,hogy észre sem vette azt a kis mosolyt amelyet Liza puszta látványa idézet elő benne.

Az ajtóhoz érve ,hirtelen nyomta le a kilincset ,hogy be engedje az ő Sötét angyalát.Liza a zajtól annyira megijedt ,hogy majdnem lezuhant .

-Szia!-Liza.-köszönt  Tom kedvesen.

- Szia!-Neked muszáj volt a frászt hoznod rám? -kérdeztem huncutan mosolyogva .

Tom ettől  a mosolytól teljesen padlót fogott . Azt sem tudta ,hogy "hol jár".

-Vajon miért van ekkora hatással rám ez a lány?-tette fel a  költői kérdést  Tom magának.

-Hahó .-legyintettem egyet Tom arca előtt remélve ,hogy visszatér a földre!

-Hogy mi?-Mondtál valamit?-kérdezte Tom mikor észbe kapott.

-Nem ,nem mondtam semmit.

-Oké ,amúgy már azt hittem ,hogy nem jössz vissza.-morogta Tom.

-Amit ígérek azt általában be is szoktam tartani.-válaszoltam durván és fölényesen.

-Héhé,nyugi megértettem de azért még nem kell leharapni a fejem.-röhögött Tom.

-Jó.-válaszoltam egyszerűen.

-Meddig akarunk még itt kint állni ?-szólalt meg hirtelen Tom.

-Nekem mind egy ,én nem fázom.

És beállt az a kínos csend! Ki tudja mióta állhattak oda kint mikor Tom hirtelen megszólalt.

-Liza mennyünk be,kezdek fázni.

-Rendben ,már éppen javasolni akartam.-nevettem.

-Csak utánad .-engedett előre védencem.

-Ülj le vagy néz körül ha gondolod ! -Addig én hozok valamit inni! -Mit kérsz?-fordult vissza az ajtóban.

-Ömm nem kérek semmit!-Köszönöm.

-Olyan nincs!-Valamit muszáj lesz!-mondta Tom erélyesen.

-O-oké akkor vizet.-kérek .

-Jó akkor hozok narancslét!-Egy perc és itt vagyok.-hagyott magamra.

-Még jó ,hogy vizet kértem!-Ha nem azt hozz minek kérdezte meg?-gondoltam magamba.

Míg Tomra vártam levettem egy albumot a polcról és helyet foglaltam az egyik plüss szőnyegen.

Csak lapozgattam ,mikor találtam egy képet Tomról !. Irtó aranyos volt talán úgy 4 vagy 5 éves lehetett. A medence mellett állt egy gitárral a kezében.Nagy mosollyal az arcomon lapoztam tovább ,mikor meghallottam Tomot.

-Mióta állsz itt.-kérdeztem zavartan.

-Egy ideje .-válaszolta egyszerűen egy váll rándítás kíséretében.

-És miért nem szóltál?

-Hát izé én ,-Miért  a földre ültél le?-tért ki a válasz elől.

-Jah hát jó ez itt.-fordultam el tőle .

-Azt hiszem van elég fotel meg itt van az ágyam is.-hadarta el ,és az a kaján vigyor amit le nem lehet törölni az arcáról most is ott ült.

-Jó itt nekem.-válaszoltam kicsit erélyesebben.

De ha egyszer nem érti meg ,hogy jó itt? Minek erőlteti annyira?

-Oké ha te mondod ,akkor biztos jó.-Nem baj ha én is leülök ide melléd?

-Csak tessék !-Ez a te házad azt csinálsz amit akarsz.

-Ja azt amit akarok .-futott arca fintorba .

-Hogy mondtad?

-Semmit nem mondtam.-próbált kicsit hülyének nézni ,de hát nem nagyon meg neki.
De úgy vagyok vele ,hogy inkább nem firtatom.

-Bocs ,tessék itt van a narancslé.-adat a kezembe a poharat.

-Ohh ,kösz.

-Víz nem volt!-jegyezte meg kuncogva.

-Értem.

Hát igen ismét beállt az a kínos csend!

A két fiatal elméjében rengeteg kérdés kavargott melyet egymástól szerettek volna megtudni!

Tom megelégelte  a csendet és egy kérdést tett fel Lizának.De akkor még nem sejtette ,hogy  feltett kérdése mennyire mélyen érinti angyalát.