2011. október 19.

Hírek:)


Sziasztok Drágáim !

Ne haragudjatok ,hogy eddig nem  jelentkeztem !
Drágáim a hétvégén hozok nektek  mind a két történetből részeket  !
Remélem már várjátok !

Puszim <3


2011. október 10.

Sötét angyal 5.-rész

 Sziasztok!
 Sajnálom ,hogy ilyen sokat kellett rá várni! De most meghoztam :)
Később még jelentkezek egy Remember me részel is! :) 
Ja igen ne haragudjatok a helyesírási  hibákért :)

                                         Jó olvasást!



-Nem tudtam miről akar velem beszélni ,de abba biztos  vagyok ,hogy Tomnak köze van hozzá.
Amíg haza felé tartottam egyre feszültebb lettem ,a hasam görcsbe rándult és csak arra tudtam gondolni ,hogy
-Mi lesz ha elveszik tőle ?-kérdeztem magamtól .
-De nem az nem lehet mikor én akartam ,hogy kapjon másik angyalt azt mondta Ő ,hogy nem lehet szóval nem tudom mi lehet olyan sürgős?!.
Ahogy beléptem a kapun rögtön meghallottam Őt.Ott ült a fehér székében és  felém nyújtotta karját és így szolt.
-Liza "leányom" gyere ide hozzám -mosolygott kedvesen .
-Itt vagyok "atyám" miről szeretnél velem beszélni ?-kérdeztem bár sejtettem ,de nem mondtam.
Hát mégis csak Ő hívott kezdje Ő-gondoltam magamba .
-Arról van szó, hogy áhh nem magyarázom el csak megkérdezem .-kelt fől székéből és járkálni kezdett.
-Ugye nem vagy szerelmes Tomba ? -kérdezte  .
Ahogy ezt meghallottam köpni-nyelni nem tudtam ,azt sem tudtam mit csináljak.
Csak álltam szótlanul, és  elmém eszeveszett gyorsasággal kezdett el kattogni .
-Most mit mondjak ?-kérdeztem .
-Az igazat csak is az igazat ,hiszen ha hazudsz előbb vagy utóbb de megtudom .-legyintette egyet kezével.
-Liza "leányom" kérlek  válaszolj ,tudnom kell.-emelte fel a hangját Ő.
-Persze ,hogy nem , mégis hogy  feltételezhettél ilyet ?-néztem rá kérdően.
Így végig gondolva lehet ,hogy mégis ?
-Köszönöm "leányom "ezt tudnom kellet..-mosolygott az ősz hajú bácsi.
-De most menny vigyáz rá,és ne feled ha hívlak gyere.
-Rendben van!-Szia
-Szervusz.
És ismét elindultam védencem házához.És csak gondolkoztam és gondolkoztam.
-Vajon tényleg nem érzek semmit Tom iránt ?-Vagy igen ?-És csak magamat csapom be?-Áhh nem én nem szeretem Tomot!-Ő csak egy ember !
Eme gondolatok jártak elmémben.
 
Közben Tom szobájában.
 
Tom a  szobájában az ágyán fekve,kapcsolgatta a tv-t.
-Nem hiszem el ,hogy ebbe a rohadt tv-ben nincs semmi normális műsor.-mérgelődőt magában.
Mivel nem talált semmi jót ,így hát hanyatt dőlt az ágyon, jobb keze a hasán pihent bal kezével pedig szemeit takarta.
-Éppen Tom erkélyéhez értem és halkan kopogni kezdtem.
Már ép kezdett el bóbiskolni mikor egy halk kopogást halott meg.Hirtelen felpattant az ágyáról és az erkély fele indult el.
És ekkor meglátta Lizát háttal állva fekete ruhában .Ében fekete hullámos haját a szél ide-oda fújdogálta Tom lehet ,hogy észre sem vette azt a kis mosolyt amelyet Liza puszta látványa idézet elő benne.
Az ajtóhoz érve ,hirtelen nyomta le a kilincset ,hogy be engedje az ő Sötét angyalát.Liza a zajtól annyira megijedt ,hogy majdnem lezuhant .
-Szia!-Liza.-köszönt  Tom kedvesen.
- Szia!-Neked muszáj volt a frászt hoznod rám? -kérdeztem huncutan mosolyogva .
Tom ettől  a mosolytól teljesen padlót fogott . Azt sem tudta ,hogy "hol jár".
-Vajon miért van ekkora hatással rám ez a lány?-tette fel a  költői kérdést  Tom magának.
-Hahó .-legyintettem egyet Tom arca előtt remélve ,hogy visszatér a földre!
-Hogy mi?-Mondtál valamit?-kérdezte Tom mikor észbe kapott.
-Nem ,nem mondtam semmit.
-Oké ,amúgy már azt hittem ,hogy nem jössz vissza.-morogta Tom.
-Amit ígérek azt általában be is szoktam tartani.-válaszoltam durván és fölényesen.
-Héhé,nyugi megértettem de azért még nem kell leharapni a fejem.-röhögött Tom.
-Jó.-válaszoltam egyszerűen.
-Meddig akarunk még itt kint állni ?-szólalt meg hirtelen Tom.
-Nekem mind egy ,én nem fázom.
És beállt az a kínos csend! Ki tudja mióta állhattak oda kint mikor Tom hirtelen megszólalt.
-Liza mennyünk be,kezdek fázni.
-Rendben ,már éppen javasolni akartam.-nevettem.
-Csak utánad .-engedett előre védencem.
-Ülj le vagy néz körül ha gondolod ! -Addig én hozok valamit inni! -Mit kérsz?-fordult vissza az ajtóban.
-Ömm nem kérek semmit!-Köszönöm.
-Olyan nincs!-Valamit muszáj lesz!-mondta Tom erélyesen.
-O-oké akkor vizet.-kérek .
-Jó akkor hozok narancslét!-Egy perc és itt vagyok.-hagyott magamra.
-Még jó ,hogy vizet kértem!-Ha nem azt hozz minek kérdezte meg?-gondoltam magamba.
Míg Tomra vártam levettem egy albumot a polcról és helyet foglaltam az egyik plüss szőnyegen.
Csak lapozgattam ,mikor találtam egy képet Tomról !. Irtó aranyos volt talán úgy 4 vagy 5 éves lehetett. A medence mellett állt egy gitárral a kezében.Nagy mosollyal az arcomon lapoztam tovább ,mikor meghallottam Tomot.
-Mióta állsz itt.-kérdeztem zavartan.
-Egy ideje .-válaszolta egyszerűen egy váll rándítás kíséretében.
-És miért nem szóltál?
-Hát izé én ,-Miért  a földre ültél le?-tért ki a válasz elől.
-Jah hát jó ez itt.-fordultam el tőle .
-Azt hiszem van elég fotel meg itt van az ágyam is.-hadarta el ,és az a kaján vigyor amit le nem lehet törölni az arcáról most is ott ült.
-Jó itt nekem.-válaszoltam kicsit erélyesebben.
De ha egyszer nem érti meg ,hogy jó itt? Minek erőlteti annyira?
-Oké ha te mondod ,akkor biztos jó.-Nem baj ha én is leülök ide melléd?
-Csak tessék !-Ez a te házad azt csinálsz amit akarsz.
-Ja azt amit akarok .-futott arca fintorba .
-Hogy mondtad?
-Semmit nem mondtam.-próbált kicsit hülyének nézni ,de hát nem nagyon meg neki.
De úgy vagyok vele ,hogy inkább nem firtatom.
-Bocs ,tessék itt van a narancslé.-adat a kezembe a poharat.
-Ohh ,kösz.
-Víz nem volt!-jegyezte meg kuncogva.
-Értem.
Hát igen ismét beállt az a kínos csend!
A két fiatal elméjében rengeteg kérdés kavargott melyet egymástól szerettek volna megtudni!
Tom megelégelte  a csendet és egy kérdést tett fel Lizának.De akkor még nem sejtette ,hogy  feltett kérdése mennyire mélyen érinti angyalát.

2011. október 4.

Tokio Hotel dancing

                                                           Ezt imádom ,Bill olyan kis édes !
         Georg és a fej mozgása, egyszerűen  cuki !:) Tom meg  a profizmusa ! Gustav meg el akar repülni !
                                                 Rettenetesen   ügyesek ,komolyan irigylem őket , amiért így tudnak táncolni !
        
Míg néztem ,leestem a székről a nevetés miatt  !
Hihi:)

Új fejlemények :)

Sziasztok!

Ha minden jól megy akkor  holnap hozok részeket ,Remember me ,3-rész, és a Sötét angyal ,5-rész.
És lassan kész lesz a Halál a fényben című novellám is . :) 
És nem sokára elkezdődik a Szeretném ha szeretnél című történet is. :)
(Hogy pontosan mikor érkezik  azt még nem nagyon tudom, de igyekszem)

2011. október 2.

Remember me :) Képek:)

  


Zelda

Tom és Bill
Simone
Lars és Anke Klaus
Gordon
Mary
Karina

Remember me 2-dik rész.

Kicsit rövid lett és a helyes írási hibákért bocsi !
Véleményeket kérek ! Hihi
 Jó olvasást :D


Hát eljött a nap mely egész életemet megváltoztatta ,csak még akkor nem tudtam.
 
-Rina kész vagy ?-kiabált fel apa.
-Igen ,mindjárt megyek egy perc.-válaszoltam .
 
 -Beszélnem kell Zeldával ,fel is hívom .-kaptam a telefonom után .
 Zelda a legjobb barátnőm ,már ovis korunk óta ismerjük egymást ,és mindent megbeszélünk  ,mindent együtt csinálunk .
 Zeldát is nagyon nehezen érintette a költözésünk akár csak engem ,félt ,hogy már nem  tudunk annyit beszélni ,és találkozni egymással.
-Zelda ,Szia ,hogy vagy ?-kérdeztem mikor felvette a telefont .
-Szia ,Rina köszönöm jól ,bár kicsit szomorú vagyok,amiatt ,hogy elmész .-mondta Zelda és hallottam a hangján ,hogy tényleg nagyon szomorú.
-Jaj Zelda ne legyél már annyira elkenődve .-próbáltam kicsit vidítani .
-De olyan mesze leszel és olyan keveset tudunk majd találkozni,kivel fogok annyi gumi cukrot enni?-nevette el magát Zelda.
-Hát velem ki mással ?
-Tudod mit megbeszélem anyuékkal ,hogy az őszi szünettett itt tölthesd nálunk .-Jó lesz?-kérdeztem .
-Persze ,hogy jó alig várom.-mosolygott barátnőm.
-Rendben van ,de most leteszem .
-Oké hívj ha megérkeztettek ,-oké?-kérdezte Zelda .
-Még jó,hogy ,ki másnak mondhatnám el ,hogy milyen szörnyű az új házunk.-nevettem.
-Oké,oké,-Na sziamia .
-Szióka.

-Rina gyere le már indulunk .-szolt Mary.
-Megyek már.-mondtam.
Csak még egyszer körbejártam a házat ahol 10 évet éltem .Nem olyan könnyű itt hagyni mindent és mindenkit.
Remélem ,hogy hamar eltelik az idő és felnövök ,hogy a saját  kis életemet éljem .
-Itt is vagyok .-jelentettem ki mikor leértem.
-Rendben van ,akkor üljetek be és indulunk.-mondtam apa.
Az  egész utat végig aludtam ,valahogy nem bírtam nyitva tartani szemeimet .Nem voltam kíváncsi semmire és senkire.

Csak egyetlen egy dolog volt ,ami foglalkoztatott ,csak egy ,hogy mégis miért van ilyen rossz érzésem ?
 Hiszen álmomban egy lányt láttam aki,valamilyen módon életét vesztette ,de nem tudom ki volt az mert az arcát nem láttam ,nem láttam semmi mást csak egy lányt a földön heverve.Oda rohantam ,de már nem tudtam rajta segíteni .
Csak egy valamit halottam ,a lány mondta ,csak ennyit ."Nem a te hibád ".

Eme állom kínzott ,míg valaki fel nem keltett.
Apa volt az .-ő rángatott ki eme rémálomból .
Zihálva fúrtam fejem mellkasába .
-Nyugodj meg kicsikém már nem lesz semmi baj ,már meg is érkeztünk ,még beszélek a ház tulajával ,aztán már mehetsz is lefeküdni.-simogatta hátamat apa.
-Rendben van csak-csak ,fééhhhlekk.-sírtam el magam.
-Nincs mitől már itthon vagyunk és vigyázok rád .-mondta nyugtatás képen apa.
-Jó napot kívánok!- jött oda hozzánk egy fekete hajú férfi .
-Viszont .-válaszoltuk apuval egyszerre.
-A nevem Gordon Trümper a ház volt tulaja .-nyújtott kezet apámnak 
-Helló én Lars Klaus .-fogott kezet az előttünk álló férfival .
-Ő pedig az egyik iker lányom Karina .-mutatót rám apa.
-Ő de jó nekem is van két nevelt fiam ők ikrek ,hamarosan itt is lesznek.-mosolygott Gordon.
-Pompás .-motyogtam magamba .
-Tessék ,hogy mondtad .-kérdezte apa.
-Ja azt akartam megkérdezni ,hogy fel-e mehetek a szobámba?-Nem érzem jól magam-mondtam.
-Persze ,hogy mehetsz .-válaszolta apa.
-Rendben van akkor Sziasztok.-hagytam ott őket.
-Szia remélem még találkozunk.-nézett utánam Gordon.
-Aranyos kislány ,szerintem majd jók kijönnek a fiaimmal.-mondta Gordon apumnak.
-Hát remélem ,bár nem is tudom Rina egy kicsit komoly ,túlságosan is komoly pedig csak 10 éves.-válaszolta apa.
Közben én ,olyan gyorsan rohantam befelé a házba ,hogy valamibe bele ütköztem .Jobban mondva nem valamibe ,hanem valakibe.
-Ohh ne haragudj bocsánat .-mondtam egyből.-Nem figyeltem -fogtam a fejem.
-Semmi baj ,nem a te hibád , és sem vettelek észre.-mondta az előttem ülő fiú.
Alig bírtam megszólalni ,a látványtól ami elém tárult ,a fiú akibe beleütköztem .Olyan szép volt és a mosolya olyan gyönyörűen ragyogott ,hogy csak bámultam.
-Őhhmmm mit nézel ,van valami az arcomon ?-kérdezte a fiú.
-Nem nincs se-semmi csak-csak mind egy .-álltam fel.
-Oké .-követte a példámat.
-Amugy a nevem Bill ,Bill Kaulitz.-mosolygott és kezet nyújtott.
-Szia ,én Karina Klaus vagyok,de a barátaimnak Rina.-fogtam vele kezet.
Olyan puha és selymes volt a keze.Bár egy valamit kicsit furcsálltam , a körmei ki voltak feketével festve.És ekkor vettem észre ,hogy a szemei is ki vannak húzva.Bár nekem kifejezetten tetszett.
-Őhh én akkor megyek is.-mondtam .
-Oké ,menj csak ,majd találkozunk.-kuncogott Bill.
-Lehet,-Szia.-intettem neki.
-Szia.

Ahogy beléptem a házba ,nem hittem a szememnek ,olyan szép volt ,olyan tágas...egyszerűen nem tudok mit mondani.
-Tetszik jót egy kérdés a hátam mögül.?
-Igen nagyon! .-válaszoltam.
-Akkor jó,amúgy  Tom vagyok -Szia.
-Szia.
-Amm ha nem bánod én megyek is mert majd elalszok .-ásítottam  egyet .
-Nem persze ,fel kísérlek ha nem gond?-kérdezte
-Nem dehogy is .-nyeltem nagyot.
Amikor felértünk a szobába nagyra nyitottam a szemeimet olyan szép és olyan más volt mint a régi ,hogy el sem hiszem.
-Rina már azt hittem nem is jössz fel soha sem.-ugrott a nyakamba húgom.
-Ja de csak apuval beszéltem ,meg Tommal és Billel ha jól emlékszem.
Persze ,hogy jól emlékeztem csak nem akartam ,hogy azt higgyék ,hogy tetszik vagy ilyesmi.
-Igen bocsánat ő itt az iker testvérem Mary .-mutattam be húgomat Tomnak.
-Szia.-intett egyet Mary.
-Szióka.-bökött egyet fejével Tom.
-Amúgy mi is ikrek vagyunk-mondta Tom.
-.Hogy ? -mi van nem figyeltem .-bámultam ki az ablakon.
-Csak azt mondtam ,hogy mi is ikrek vagyunk,mármint Bill és én.
-Ja oké.-válaszoltam flegmán.
-Hát ,hogy elszaladta az idő ha jól mulat az ember ,ne de?-törtem meg a csendet.
-De ahogy mondod .-vigyorgott  Tom.
Nem hiszem el , nem veszi a célzást? Ennyire nem lehet hülye .Vagy igen?-gondoltam magamba.
-Na lányok mit szóltok ?-jött be anya.
-Semmit nem nagy szám .-mondtam ügyet sem vetve arra ,hogy milyen is a szoba.
Hiszen tudtam ,hogy anyának egy darabig nem fogok normálisan válaszolni.
Mégis csak megütött .
-Hát jól van ,akkor én megyek is.-mondta Tom
-Oké .-Csá
-Sziasztok-mosolygott Tom.
-Szia.-intett Mary.
-Na anya ki mennél szeretnék aludni.-mondtam anyumnak flegmán.
-.Igen persze,nem vagytok éhesek ?-kérdezte.
-Én nem .-mentem el mellette.
-Hát jó ,jó éjszakát .-adott egy puszit anyu Marynek.
Még jó ,hogy nem voltam bent mert,kicsit kínos lett volna.
Már az ágyamban feküdtem és gondolkoztam .
Miért érzem magam ennyire rosszul ,miért csinálom mindig ezt ?Mikor hagyom már abba a hisztizést és ezt az egészet amit anyuval művelek? Nem is érdemli meg .Mégis csak az anyám ,hiába haragszom rá akkor is az .
Kezdtem el sírni és álomba sírtam magam .
De nem volt jó dolog ,hogy elaludtam ,megint jött az a bizonyos álom.

Néhány kép , a Remember me- 2-dik részéhez :)